A főnökasszonyom reggeli bejelentése elég rosszul esett: estére váltani kellene, holnap pedig egész nap... pedig nyugodt voltam, hogy csak egypár órára kell beugranom...
Kapkodok mint egy őrült, de nem haladok semmivel. Az emberke, akinek gépelek, már tegnap kérdezte, mikor leszek kész? Mikor a frászba??? Rohadt lassan halad. Tele van vegyszer nevekkel, számokkal, ábrákkal... Kész kín bepötyögni, és tényleg csak döcögök vele! Ha a párom mégegy ilyet elvállal helyettem, leszedem a fejét!
Egy cipzárat is be kellene passzintani... Semmi kedvem hozzá: bontogatni, begernyózni... ÁÁÁÁÁ legszívesebben a sarokba hajítanám! Ezzel a rohadt papírkupaccal együtt!:P
A konyha is romokban áll. Még mosogatni se ártana egy picit. Picit??? Nagytételben... Mert ha holnap ott esz a fene egész nap, már nem lesz tányér amiből ehetnénk!:-O
jujujujujujuj De utálom!!!! Be akarok vackolni az ágyikómba, és tavaszig ki se bújnék onnan! Egyébként minusz 7 fok van, ragyogóan világít a napocska (minek erőlködik, úgyse melegít semmit), és csipripelnek a madarak! Szerintem el vannak tévedve...
Utolsó kommentek