Este mamáéknál megtaláltam az első ciculit, amit az öreg macska hozott elő valahonnan. Letette egy sarokba, és szegény picuri keservesen nyávogott. Pont mentem Sugiért amikor meghallottam a nyávogását. Mivel már sötét volt, úgy kellett kitapogatnom. Mivel volt már dolgom ilyen kis vadóckával, arra számítottam, hogy megkarmol, és megharap. De nyugisan tűrte, hogy felvegyem, és bevigyem. Sugica nagyon örült a kis jövevénynek. Teljesen lenyűgözte, és azt mondta, ő lesz a keresztanyja... Gyorsan adtunk neki tejecskét, de mivel még nagyon pici, nem tudta, hogy is kellene enni egyedül. A tenyeremből cuppogta a tejcsit... Nehéz volt otthagyni egyedül a dobozkába, de jönni kellett haza.
A kocsmába szalonnasütés volt. Picit maradtunk, de nem ettünk. Kezdtem nagyon rosszul érezni magam. Irtóra fájt a mellkasom! A gyógyszereket letuszkoltam, bár most egyikse esett valami jól! Alig tudtam elaludni...
Hajnal 3-tól 4-ig nagyon köhögtem. Pont úgy, mint tavasszal, amikor suliba jártam, olyan fuldoklósan. Nem használt semmi gyógyszer. A vége felé már totál kimerültem, szakadt rólam a víz, és remegtem, mint a kocsonya. Végül megettem 2 kanál mézet. Nehéz volt legyűrni, mivel nemigazán szeretem az ízét. csak utána sikerült nagynehezen elaludni.
Reggel úgy éreztem magam, mint a mosogatórongy. meg is "dícsértek", hogy nagyon xarul nézek ki.
Délelőtt pakoltam, mosogttam. Ebéd előtt befutott a mami is, és bejelentette: kukoricatörés. Ebéd után még pakoltam egy picit. Gondoltam, no, akkor gyerünk törni. De a maminak el kellett menni, Tibi meg azt mondta, hogy süssek inkább palacsintát törés helyett...
Utolsó kommentek