Tegnap ha írtam volna, tele lett írkáltam volna az egész bejegyzést panaszkodással... Ma már másképp látom a dolgokat. Nem annyira jó, de másképp. Más szemszögből...
Fontos, hogy bizonyos dolgokat hogyan ad elő az ember. Mert amit az egyik mond, az lehet olyan lélekbegázoló, és megalázó. Olyan, hogy minden porcikám tiltakozik ellene!
Ha a másik mondja, lehet az elfogadható is. ...és ha csak a másik ember mondta volna, megkíméletek volna egy átbőgött éjszakától.
Jó-jó, rébuszokban beszélek, de most ilyenem van! Azok a bizonyos kis antennáim bizony még mindig jól működnek. Prímán! ...még én is meglepődtem rajta!:) Az egyik tényleg olyan, a másik pedig...
...és most elárulom, miért adtam ezt a címet a bejegyzésnek. Nem írom le kicsoda...
Igen, széplelkű!:) Kristálytiszta a lelke, és szép!:) Vannak akik azt hiszik ismerik őt! De szerintem ez nem igaz. Mert csak a felszín látszik. Csak a felszínt látják, mert nem figyelnek! A lelkébe nem látnak. Nekem engedte, hogy lássam! Különleges embernek tartom, és nagyra becsülöm!
...és megtiszteltetésnek veszem, hogy megismerhettem ezt a láthatatlan oldalát! Csak köszönni tudom!!!:)
Furcsa egy teremtmény az ember!
Nem vagyunk egyformák, és ez nem is baj! De ha a sötét lelkűekből kevesebb lenne, szebb lenne az egész világ! ...mert az, akiről először beszéltem... Nos, arról sugárzik a negatívum! ...igen, arról aki először adta elő a dolgokat, és aki-ami miatt átbőgtem azt az éjszíkát!
Utolsó kommentek