A saját bőrömön érzem. Hiába csak ülök egész nap, hiába csak a papírokat pakolászom, hiába csak tértivevényeket firkálgatok... Fárasztó!
Egész délelőtt betűz a nap az irodánkba - pokoli hőség van. ...és légkondit nem szándékoznak beszereltetni! Pedig hiába utálom, most még azt is szeretném! Az ablaknyitás most igazából szinte semmit nem ér!
Tegnap már megismerkedtem a számítógépekkel is. Az egyik tök gyors, tök szép, tök halk, tök szófogadó, a másik kicsit makrancosabb. Ma mégis a kis makrancosnál ültem egész nap! ...kicsit öregebb, nem olyan csillivilli a billentyűje, és a zegere, de valahogy jobban kézreáll! Úgy bügyörög mint ez itt - az itthoni!:)
Először egy egyszerű listát gépeltem. Utána jött egy jó nagy adag névsor! De megbirkóztunk vele.
Amikor letelt a munkaidő, tekerés haza ezerrel. Itthon azt se tudtam, mihez kapjak. Éhes is voltam, de a párom is az volt! Neki bundáskenyeret sütöttem, magamnak pedig lecsót csináltam! Ettem megint barackot, de most okos voltam, és gyorsan utánaküldtem egy kapszulát. Most reménykedek, hogy nem püffedek lufi méretűre!:P
A netes munkáimat se hanyagolhatom: bár az FTP most nem megy, próbálom szerkeszteni őket! Van amikor elkap az ihlet... Mint pl. tegnap este... Akkor gond nélkül, simán megy minden!
Utolsó kommentek